A folyamatos digitális jelenlétnek komoly hatásai vannak a gyermekek fejlődésére és közérzetére. Több kutatás is kimutatta, hogy a túlzott képernyőidő összefügg a figyelemzavarokkal és a tanulási nehézségekkel:

például Christakis és mtsai (2004) amerikai vizsgálata szerint a 1–3 éves korban képernyő előtt töltött idő már 7 éves korra összefüggést mutatott a figyelmi problémák mértékével. Tehát, ha a kisgyerek sokat nézi a mesét vagy játszik tableten már 2-3 évesen, később nagyobb eséllyel lesz türelmetlen és nehezebben tud koncentrálni az iskolában. 

 Más kutatások és források szerint a digitális média túlzott stimulusa még kialakulóban lévő idegrendszereket károsíthat, hiszen a gyermekek agya a valódi játék és mozgás közbeni élményektől fejlődik leginkább. Ha helyettük csak képernyőt bámulnak, a való világra nyitottság és problémamegoldó képesség is csökkenhet.

A figyelem mellett az alvás is sokak aggodalma: modern kutatások szerint a késő esti képernyőzést a kék fény és az izgalmas tartalmak gátolhatják az elalvást, így a gyerekek kevesebbet alszanak vagy rosszabbul. Az Euronews 2025-ös cikke összegzi: „a túlzott képernyőidő összefüggésbe hozható a gyerekek kevesebb testmozgásával, rosszabb alvásával, valamint a szorongással, depresszióval, stresszel és társadalmi elszigeteltséggel”. 

 A Bethesda Gyermekkórház konszenzusnyilatkozata is figyelmeztet: a lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő, mert a készülékek izgató hatása éppen az esti pihenést zavarja.

Bár a közösségi médiának vannak pozitív oldalai (például kapcsolattartás), a WHO is hangsúlyozza: a problémás használat már összefüggésbe hozható depresszióval, szorongással és iskolai eredmények romlásával. 

Egyes szakértők szerint – bár itt még viták zajlanak – érdemes komolyan venni, hogy a túlzásba vitt képernyőidő hosszú távon „digitális demenciához” vagy növekvő függőséghez vezethet. A hazai szakmai fórumokon elhangzottak szerint a digitális tér melletti magányosság ráadásul már a gyermekeket is érinti: az ENSZ felmérése szerint a közösségek hiánya és a magány a fiatalok egyik legnagyobb problémája lett. Azaz a gyerekek ritkábban találkoznak személyesen barátaikkal, és ha csak online „jelenléttel” pótolják a közösséget, az érzelmi fejlődésük elmaradhat.

 Egyes szakértők szerint – bár itt még viták zajlanak – érdemes komolyan venni, hogy a túlzásba vitt képernyőidő hosszú távon „digitális demenciához” vagy növekvő függőséghez vezethet. A hazai szakmai fórumokon elhangzottak szerint a digitális tér melletti magányosság ráadásul már a gyermekeket is érinti: az ENSZ felmérése szerint a közösségek hiánya és a magány a fiatalok egyik legnagyobb problémája lett. Azaz a gyerekek ritkábban találkoznak személyesen barátaikkal, és ha csak online „jelenléttel” pótolják a közösséget, az érzelmi fejlődésük elmaradhat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb iránymutatása szerint például kétéves kor előtt semmilyen képernyőt nem szabadna a kisgyerekek elé ültetni, mert a korai mozgásfejlődés és a nyelvi fejlődés szempontjából a mozgás és a szemkontaktus nélkülözhetetlen. Kétéves kor fölött pedig 2–4 éves korban a napi legfeljebb egy órányi közös (pl. szülővel nézett) képernyőidőt javasolnak. 

Hasonlóképpen magyar szakemberek is felhívják a figyelmet, hogy jelenleg a gyerekek jóval többet vannak online, mint amennyi egészséges lenne: egy 2025-ös hazai felmérés szerint a 8–12 éves gyermekek átlagosan több mint napi 5,5 órát töltöttek képernyő előtt, a tinédzserek pedig elérték a napi 8 órát. E számok önmagukban is sokkolóak – nehezen felfogható, hogy ennyi idő megy el online játékkal, videóval vagy közösségi médiával.

A WHO és számos szakmai szervezet ezért sürgeti, hogy már a családban is alakítsunk ki szabályokat: például kisgyerekeknek 30-60-90 perces napi limitet javasolnak életkori bontásban, és fontos, hogy az esti utolsó órában már kerüljük a képernyő használatot.

Szülői példamutatás: Mi, felnőttek is nagy hatással vagyunk arra, mit tesz a gyerek. Ha a vacsoránál mi is állandóan a telefonunkra bámulunk, nehéz elvárni, hogy ő ne tegye ugyanezt. Próbáljunk mi is “offline üzemmódba” váltani például munkaidőn kívül, és mutassunk példát: tegyük le a készüléket a lefekvés előtti órában, olvassunk könyvet vagy sétáljunk egyet a családdal este. Az őszinte érdeklődés a gyerek digitális tevékenysége iránt – beszélgetés arról, mit néz, játszik – szintén fontos. 

Családi képernyőmentes rituálék: Vezessünk be olyan napi vagy heti időszakokat, amikor egyaránt lekapcsoljuk a telefonokat. Például minden este a vacsora asztalánál előírhatunk “telefontilalmat”, vagy a hétvégi családi program legyen készülékmentes (kirándulás, társasjáték, közös főzés). Egy egyszerű hagyomány, mint a közös meseolvasás vagy esti beszélgetés megváltoztathatja a nap dinamikáját: a gyerek tudja, hogy a közös időben csak rá figyelünk.

Közös játék és kreatív elfoglaltság: Játsszunk együtt a gyerekkel – társasozás, építőkockázás, stb. – akár az egész családdal. Ezek a tevékenységek nemcsak élményt jelentenek, de fejlesztik a képzelőerőt és a problémamegoldást is. A lényeg, hogy fizikai közelségben és szemkontaktussal teljenek a közös percek – ez erősíti a kötődést a gyerekkel, és jó alternatíva az online kötődés helyett.

Szabadban töltött idő: Biztassuk a gyereket minél több szabadtéri programra. Sétáljunk, biciklizzünk, labdázzunk, kiránduljunk vagy egyszerűen csak játszhatunk a kertben, a játszótéren. A természetben való mozgás nemcsak a fizikai egészségre jó (amire a WHO is hangsúlyozza, hogy napi legalább 60 perc aktív mozgás ajánlott a gyerekeknek), hanem a stresszt is csökkenti, és jobb kedvre derít.

Szabályok és keretek kialakítása: Nem kell minden percet túlkomplikálni, de húzzunk határokat: legyenek világosak a napi képernyőidő-korlátok (például alsós korban max 30-45 perc képernyőidő naponta). Használhatunk időzítőt, ami jelez, ha lejárt az időkeret. A Bethesda ajánlása szerint érdemes képernyőmentes napokat bevezetni (például hetente egy egész nap ne legyen tévé vagy tablet), és minden képernyőhasználat után legalább ugyanannyi időt szánjunk mozgásra. Fontos az is, hogy a közösségi oldalakhoz, játékszabályokhoz életkorhoz kötött engedélyeket adjunk: hazai ajánlások szerint 14 éves kor alatt ne regisztráljon a gyerek ilyen oldalakon. A szabályokkal nem a gyerek önállóságát vesszük el, hanem tudatosítjuk benne: a digitális tér használata felelősséggel jár.

Alternatív programok és hobbik: Ösztönözzük a gyereket olyan offline tevékenységekre, amelyek örömöt okoznak, hogy ne érezze hiányát a képernyőnek. Például zeneoktatás, tánc, sportcsapat vagy kézműves foglalkozás – ezek élő kapcsolatokra és élményekre építenek. Egy kreatív verseny, közös sütés-főzés vagy akár ház körüli barkácsolás során a gyerek úgy fejlődik, hogy közben nem is jut eszébe képernyőt nézni. A lényeg, hogy találjunk valami olyat, amiben ő is szívesen részt vesz, és ami mosolyt csal az arcára képernyő nélkül.

Ezek a lépések nemcsak korlátoznak, hanem helyettük sok jó élményt kínálnak. Ha következetesen és szeretettel bevezetjük őket, az egyensúly megteremtésében is nagy segítséget jelenthetnek. A kutatások szerint a tudatos szülői jelenlét és jó példamutatás sokkal fontosabb, mint maga a technológia vádja. Ha így fogunk hozzá, az offline pillanatok valóban igazi „luxus” lehetnek a család számára: nem valami elérhetetlen extra, hanem megszokott, értékes részei a mindennapoknak.

Bár az offline pillanatok ma már lassan tényleg luxusnak számítanak – a jó hír, hogy, ahogy láthattad ez a luxus minden család számára elérhető. Nem végtelen pénz, hanem figyelem, jelenlét és szeretet kell hozzá. A közös nevetés, egy elmélyült beszélgetés, egy együtt kitalált játék vagy egy esti mese sokkal mélyebb nyomot hagy a gyerekek lelkében, mint a képernyő adta élmények.

Mi is hiszünk a közösen megélt élmények erejében – ezért hoztuk létre a FUNtaztikus Akadémiát, hogy támogassuk a szülőket a minőségi, offline együtt töltött idő megteremtésében. Hisszük rengeteg apró lehetőség van a mindennapokban, amikor dönthettek úgy: most letesszük a telefont, és egymás felé fordulunk.

Letölthető magazinokkal, színezőkkel, mesékkel és kreatív ötletekkel szeretnénk inspirálni titeket arra, hogy újra és újra felfedezzétek az együttlét örömét.